Page 16 - XV. Aritmia és Pacemaker Kongresszus előadáskivonatai

Kongresszusi összefoglalók
Abstracts

Röntgensugárzás-mentes pulzusmező abláció Bal pitvari funkcionális és strukturális változások
pitvarfibrilláció kezelésére pitvarfibrilláció konvencionális és extenzív
Torma Dalma, Jánosi Kristóf, Debreceni Dorottya, pulzusmező ablációját követően
Ferencz Arnold, Bocz Botond, Kupó Péter Tóth Patrik, Szegedi Nándor, Czumbel Bence,
Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Szívgyógyászati Klinika, Bakán Bertalan Dávid, Apor Astrid, Nagy Dávid, Komlósi Fe­
Pécs renc, Orbán Gábor, Salló Zoltán, Perge Péter, Tanai Edit,
Osztheimer István, Merkely Béla, Nagy Klaudia Vivien,
Háttér: A pulzusmező abláció (PFA) egy nem hőalapú, sing­ Nagy Anikó Ilona, Gellér László
le-shot pulmonális vénaizolációs (PVI) technika, amely bizton­ Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Semmelweis Egyetem,
ságos és hatékony kezelési lehetőséget kínál a pitvarfibrilláció Budapest
kezelésére. A leggyakrabban alkalmazott PFA-rendszerrel vég­
zett PVI hagyományosan fluoroszkópiás irányítással történik, de Háttér: A katéterabláció a pitvarfibrilláció (PF) leghatékonyabb
a közelmúltban bevezetett szoftveres fejlesztés lehetővé tette a kezelési módja, ennek ellenére a ritmuszavar rekurrencia napja­
röntgensugárzás-mentes (ZF) alkalmazását is elektroanatómiai inkban is prevalens. Korábbi vizsgálatok felvetették az ablációs
térképezőrendszer (EAM) segítségével. vonalak pulmonális vénákon túli kiterjesztésének lehetőségét a
Célkitűzés: Obszervációs vizsgálatunkba 24 egymást követő sikerarány növelése céljából, azonban a kiterjedt radiofrekven­
PF-ben szenvedő beteg adatát vontuk be, akik röntgensugár­ ciás abláció csökkent bal pitvari rugalmasságot („stiff LA synd­
zás-mentes (ZF) PFA-PVI-n estek át. Kontrollcsoportként a ha­ rome”) okozhat, amely pulmonális hipertóniával és SZE tüne­
gyományos fluoroszkópiával végzett (NZF) PFA-PVI utolsó 28 tekkel jár. A pulzus-mező abláció (PFA) feltehetően nagyobb
esetét elemeztük. A két csoportot a procedúraidő, sugárterhe­ biztonságossága és könnyű alkalmazhatósága lehetőséget
lés, ablációs paraméterek és szövődmények alapján hasonlítot­ nyújthat addicionális ablációk elvégzésére. Ennek megfelelően
tuk össze. kutatásunk célja a kiterjedt PFA hatásának vizsgálata volt a BP-i
Eredmények: A ZF csoportban minden esetben nélkülözni le­ funkció és a BP­i rugalmasság tekintetében.
hetett a fluoroszkópia alkalmazását, ezáltal a fluoroszkópia ide­ Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a BP­i struktúrát és funkciót
je (0 [0–0] sec vs. 413,5 [327,5–553] sec; p<0,05) és dózisa (0 („strain” mérések) jellemző paraméterek és fibrózis mérése, ill.
[0–0] mGy vs. 15,2 [12,1–19,4] mGy; p<0,05) értelemszerűen összehasonlítása volt PFA-t követően két csoportban: kizárólag
magasabb mértékben fordult elő az NZF csoportban. Az NZF pulmonális véna izoláción (PVI) átesett, ill. extenzív bal BP-i ab­
csoportban a procedúraidő (42,5 [38–52] perc vs. 55,5 [44,5–66] láción átesett betegekben.
perc; p<0,05), a punkciótól az első ablációig eltelt idő (21 [11–25] Módszerek: A vizsgálatba tünetes PF miatt 2022. november
perc vs. 26 [22,5 30] perc; p<0,05), az applikációk száma (36,5 és 2024. május között PFA-n átesett betegeket vontunk be. Két
[31–40] vs. 41 [37,5–45] ; p<0,05), valamint a bal pitvarban tar­ betegcsoportot határoztunk meg: a kizárólag pulmonális véna
tózkodás ideje (22,6 ± 11,0 perc vs. 36,3 ± 10,8 perc; p<0,05) izoláción átesett betegek (’PVI’) és a kiterjedt abláción átesett
szignifikánsan rövidebb volt a ZF csoporthoz képest. Az első betegek (’PVI plusz’) csoportját. A PVI plusz betegcsoportban
és utolsó abláció közötti időben nem volt szignifikáns különbség az addicionális abláció magába foglalhatta a bal pitvar felső fa­
[NZF: 24,5 (18,5–30) perc vs. ZF: 23 (19–31) perc]. Egy vasz­ lát (roof), az elülső vagy hátsó mitrális isthmust, a hátsó falat,
kuláris szövődményt észleltünk az NZF technikával végzett be­ az elülső falat, ill. ezek bármely kombinációját. Az ablációs stra­
avatkozások során. tégiát valamennyi esetben az operatőr határozta meg. A vizs­
Következtetés: A röntgensugárzás-mentes PFA biztonságosan gálat során ablációt követően 3-6 hónappal speckle-tracking
kivitelezhető azonban hosszabb procedúraidőt igényel a hagyo­ echokardiográfiát, laboratóriumi vizsgálatokat (beleértve fibró­
mányos módon végzett beavatkozásokhoz képest. zis marker analízist) végeztünk, valamint a betegek posztproce­
durális életminőségét kérdőív segítségével exploráltuk.
Eredmények: A vizsgálatba 78 beteget vontunk be, átlagéletko­
ruk 68 ± 11 év volt, közülük 50 (64%) volt férfi. A vizsgálatokat me­
dián 144 (97–171) nappal az eljárás után végeztük. A ’PVI plusz’
csoportban (n=27; 35%) szignifikánsan nagyobb BP-i térfogatot
(p=0,04), alacsonyabb BP-i rezervoir ’strain’-t (LArS; p<0,001),
de magasabb BP-i kontraktilis ’strain’-t (LActS; p=0,01) mértünk.
A bal pitvari stiffness index (LASI; mediális és laterális e/E' –
LArS arány) magasabb BP-i stiffness-t mutatott (p<0,001, illetve
p=0,005). A pulmonális artériás szisztolés nyomás tekintetében
nem volt különbség a két csoport között (p=0,42). Lineáris reg­
ressziós modell alapján a ’PVI’ csoport-allokáció magasabb ab­
szolút LArS és LActS értékkel járt, korra, BMI-re és LVEF-re
illesztett modell esetén is (p<0,001, ill. p=0,008). Az sST2 fib­
rózis marker szintje (p=0,22) és az NT-proBNP szint (p=0,24) is
hasonló volt a vizsgálat csoportokban. Az sST2 szintjét többek
között a BMI is befolyásolhatja, ezért további analízist végez­
tünk a magas BMI-jű (≥ 30) betegekben, ahol a ’PVI plusz’ cso­
portban szignifikánsan magasabb volt az sST2 szintje (p=0,03).
Az egy éves utánkövetés után nem volt szignifikáns különbség
az PF rekurrenciában a csoportok között (p=0,07). A LASI mel­

B 15