Page 16 - XV. Aritmia és Pacemaker Kongresszus előadáskivonatai
P. 16

Kongresszusi összefoglalók
                                                                                                           Abstracts



        Röntgensugárzás-mentes pulzusmező abláció             Bal pitvari funkcionális és strukturális változások
        pitvarfibrilláció kezelésére                          pitvarfibrilláció konvencionális és extenzív
        Torma Dalma, Jánosi Kristóf, Debreceni Dorottya,      pulzusmező ablációját követően
        Ferencz Arnold, Bocz Botond, Kupó Péter               Tóth Patrik, Szegedi Nándor, Czumbel Bence,
        Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Szívgyógyászati Klinika,   Bakán Bertalan Dávid, Apor Astrid, Nagy Dávid, Komlósi Fe­
        Pécs                                                  renc, Orbán Gábor, Salló Zoltán, Perge Péter, Tanai Edit,
                                                              Osztheimer István, Merkely Béla, Nagy Klaudia Vivien,
        Háttér:  A  pulzusmező  abláció  (PFA)  egy  nem  hőalapú,  sing­  Nagy Anikó Ilona, Gellér László
        le-shot pulmonális vénaizolációs (PVI) technika, amely bizton­  Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Semmelweis Egyetem,
        ságos és hatékony kezelési lehetőséget kínál a pitvarfibrilláció   Budapest
        kezelésére. A leggyakrabban alkalmazott PFA-rendszerrel vég­
        zett PVI hagyományosan fluoroszkópiás irányítással történik, de   Háttér: A katéterabláció a pitvarfibrilláció (PF) leghatékonyabb
        a közelmúltban bevezetett szoftveres fejlesztés lehetővé tette a   kezelési módja, ennek ellenére a ritmuszavar rekurrencia napja­
        röntgensugárzás-mentes (ZF) alkalmazását is elektroanatómiai   inkban is prevalens. Korábbi vizsgálatok felvetették az ablációs
        térképezőrendszer (EAM) segítségével.                 vonalak pulmonális vénákon túli kiterjesztésének lehetőségét a
        Célkitűzés:  Obszervációs  vizsgálatunkba  24  egymást  követő   sikerarány növelése céljából, azonban a kiterjedt radiofrekven­
        PF-ben  szenvedő  beteg  adatát  vontuk  be,  akik  röntgensugár­  ciás abláció csökkent bal pitvari rugalmasságot („stiff LA synd­
        zás-mentes (ZF) PFA-PVI-n estek át. Kontrollcsoportként a ha­  rome”)  okozhat,  amely  pulmonális  hipertóniával  és  SZE  tüne­
        gyományos fluoroszkópiával végzett (NZF) PFA-PVI utolsó 28   tekkel  jár.  A  pulzus-mező  abláció  (PFA)  feltehetően  nagyobb
        esetét elemeztük. A két csoportot a procedúraidő, sugárterhe­  biztonságossága  és  könnyű  alkalmazhatósága  lehetőséget
        lés, ablációs paraméterek és szövődmények alapján hasonlítot­  nyújthat addicionális ablációk elvégzésére. Ennek megfelelően
        tuk össze.                                            kutatásunk célja a kiterjedt PFA hatásának vizsgálata volt a BP-i
        Eredmények: A ZF csoportban minden esetben nélkülözni le­  funkció és a BP­i rugalmasság tekintetében.
        hetett a fluoroszkópia alkalmazását, ezáltal a fluoroszkópia ide­  Célkitűzés:  Vizsgálatunk  célja  a BP­i struktúrát  és  funkciót
        je (0 [0–0] sec vs. 413,5 [327,5–553] sec; p<0,05) és dózisa (0   („strain” mérések) jellemző paraméterek és fibrózis mérése, ill.
        [0–0]  mGy  vs.  15,2  [12,1–19,4]  mGy;  p<0,05)  értelemszerűen   összehasonlítása volt PFA-t követően két csoportban: kizárólag
        magasabb mértékben fordult elő az NZF csoportban. Az NZF   pulmonális véna izoláción (PVI) átesett, ill. extenzív bal BP-i ab­
        csoportban a procedúraidő (42,5 [38–52] perc vs. 55,5 [44,5–66]   láción átesett betegekben.
        perc; p<0,05), a punkciótól az első ablációig eltelt idő (21 [11–25]   Módszerek:  A  vizsgálatba  tünetes  PF  miatt  2022.  november
        perc vs. 26 [22,5 30] perc; p<0,05), az applikációk száma (36,5   és 2024. május között PFA-n átesett betegeket vontunk be. Két
        [31–40] vs. 41 [37,5–45] ; p<0,05), valamint a bal pitvarban tar­  betegcsoportot határoztunk meg: a kizárólag pulmonális véna
        tózkodás ideje (22,6 ± 11,0 perc vs. 36,3 ± 10,8 perc; p<0,05)   izoláción átesett betegek (’PVI’) és a kiterjedt abláción átesett
        szignifikánsan  rövidebb  volt  a  ZF  csoporthoz  képest.  Az  első   betegek (’PVI plusz’) csoportját. A PVI plusz betegcsoportban
        és utolsó abláció közötti időben nem volt szignifikáns különbség   az addicionális abláció magába foglalhatta a bal pitvar felső fa­
        [NZF: 24,5 (18,5–30) perc vs. ZF: 23 (19–31) perc]. Egy vasz­  lát (roof), az elülső vagy hátsó mitrális isthmust, a hátsó falat,
        kuláris szövődményt észleltünk az NZF technikával végzett be­  az elülső falat, ill. ezek bármely kombinációját. Az ablációs stra­
        avatkozások során.                                    tégiát valamennyi esetben az operatőr határozta meg. A vizs­
        Következtetés: A röntgensugárzás-mentes PFA biztonságosan   gálat  során  ablációt  követően  3-6  hónappal  speckle-tracking
        kivitelezhető azonban hosszabb procedúraidőt igényel a hagyo­  echokardiográfiát, laboratóriumi vizsgálatokat  (beleértve fibró­
        mányos módon végzett beavatkozásokhoz képest.         zis marker analízist) végeztünk, valamint a betegek posztproce­
                                                              durális életminőségét kérdőív segítségével exploráltuk.
                                                              Eredmények: A vizsgálatba 78 beteget vontunk be, átlagéletko­
                                                              ruk 68 ± 11 év volt, közülük 50 (64%) volt férfi. A vizsgálatokat me­
                                                              dián 144 (97–171) nappal az eljárás után végeztük. A ’PVI plusz’
                                                              csoportban (n=27; 35%) szignifikánsan nagyobb BP-i térfogatot
                                                              (p=0,04), alacsonyabb BP-i rezervoir ’strain’-t (LArS; p<0,001),
                                                              de magasabb BP-i kontraktilis ’strain’-t (LActS; p=0,01) mértünk.
                                                              A bal pitvari stiffness index (LASI; mediális és laterális e/E' –
                                                              LArS arány) magasabb BP-i stiffness-t mutatott (p<0,001, illetve
                                                              p=0,005). A pulmonális artériás szisztolés nyomás tekintetében
                                                              nem volt különbség a két csoport között (p=0,42). Lineáris reg­
                                                              ressziós modell alapján a ’PVI’ csoport-allokáció magasabb ab­
                                                              szolút LArS  és LActS értékkel járt, korra, BMI-re és LVEF-re
                                                              illesztett modell esetén is (p<0,001, ill. p=0,008). Az sST2 fib­
                                                              rózis marker szintje (p=0,22) és az NT-proBNP szint (p=0,24) is
                                                              hasonló volt a vizsgálat csoportokban. Az sST2 szintjét többek
                                                              között  a  BMI  is  befolyásolhatja, ezért  további  analízist  végez­
                                                              tünk a magas BMI-jű (≥ 30) betegekben, ahol a ’PVI plusz’ cso­
                                                              portban szignifikánsan magasabb volt az sST2 szintje (p=0,03).
                                                              Az egy éves utánkövetés után nem volt szignifikáns különbség
                                                              az PF rekurrenciában a csoportok között (p=0,07). A LASI mel­


                                                           B 15
   11   12   13   14   15   16   17