Page 14 - XV. Aritmia és Pacemaker Kongresszus előadáskivonatai
P. 14

Kongresszusi összefoglalók
                                                                                                           Abstracts



        Vezetőrendszeri ingerléssel szerzett tapasztalataink   Távoli utánkövetés jelentősége kamrai ritmuszavar-
        speciális betegpopulációkban                          ban szenvedő szívelégtelen betegek körében
        Som Zoltán, Földesi Csaba, Bári Zsolt, Pilecky Dávid,    Szakács Zoltán
        Kardos Attila                                         Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Semmelweis Egyetem,
        Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Budapest  Budapest

        Háttér: A vezetőrendszeri ingerlés (conduction system pacing   Az implantálható kardioverter-defibrillátor (ICD) és a kardiális re­
        - CSP) egyre szélesebb körben terjedt el az elmúlt években, és   szinkronizációs terápia (CRT) egy szelektált, csökkent ejekciós
        helyettesíti a hagyományos jobb kamrai ingerlést főként várha­  frakcióval rendelkező szívelégtelen betegcsoportban csökken­
        tóan magas jobb kamrai ingerlési arány esetén.        ti a morbiditást, mortalitást és javíták a betegek életminőségét.
        Célkitűzés:  A  vezetőrendszeri  ingerlés,  azon  belül  is  a  bal   Ezen eszközök hatékonysága távoli utánkövetés (RM) alkalma­
        Tawara szár területi ingerlés (LBBAP) során szerzett tapasztala­  zásával tovább növelhető, akár további 60%-kal csökkentheti az
        taink bemutatása csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség­  egy éves mortalitást.
        ben (HFrEF) szenvedő, perkután aorta műbillentyű beültetésen   Az alábbiakban ismertetett esetek célja a RM előnyeinek bemu­
        (TAVI) átesett, illetve veleszületett szívfejlődési rendellenesség­  tatása magas kockázatú, ICD-vel élő betegekben, akik malignus
        gel (CHD) élő betegek körében.                        ritmuszavart szenvedtek el.
        Betegek és módszer: 2023 novembere óta 160 betegnél (97   Egy  non-iszkémiás,  DDD-ICD-vel  élő  81  éves  férfi  betegünk
        férfi, átlag életkor 68,5±17 év) végeztünk LBBAP-t. A beavatko­  RM rendszeréről kamrai tachycardia (VT) miatt érkezett riasz­
        zásokat fluoro és 12 elvezetéses EKG valamint a CSP elektró­  tás.  Telefonos konzultáció során kiderült,  hogy megszédülés,
        dáról elvezetett folyamatos intrakardiális jel monitorozás (bipola­  elesés következtében kialakult koponyatrauma miatt a beteget
        ris és unipolaris) mellett végeztük, részben stylet-vezetett (113),   éppen traumatológián kezelték. A syncope hátterében a beteg
        részben stylet nélküli (47) elektródával.             anamnézise ellenére kardiális ok az ellátókban nem merült fel,
        Eredmények: Az akut sikerarány a vezetőrendszeri ingerlés el­  így ezirányú vizsgálat a továbbiakban nem történt volna. Az RM
        érésében  96  %  volt.  Procedúra  idő  53,4±27  perc,  a  sugáridő   alkalmazása miatt a beteg emisszióját követően azonnal ambu­
        8,5±7 perc volt. Az LBBAP során mért pace-spike V6 R hullám   lánsan amiodaron telítést indítottunk. Több VT nem jelentkezett,
        távolság 82±13 msec, a QRS szélesség 104±11 msec, a V6-V1   megakadályozva ismételt kardiális­ vagy non­kardiális hospita­
        R hullám távolság 38,5±9 msec voltak. Szövődményként 2 PTX,   lizáció lehetőségét.
        egy periproceduralis myocardialis infarktus és egy alkalommal   Második  esetünk  egy  73  éves  noniszkémiás,  CRT-D-vel  élő
        nagy septalis haematoma alakult ki. TAVI után kialakult AV blokk   férfi beteg, akinek anamnézisében halmozottan jelentkező VT-k
        miatt 19 beteg, HFrEF mellett 33 páciens, CHD melletti AV ve­  miatt többszöri ICD működés és VT abláció szerepel. Az RM
        zetési zavar miatt 4 beteg esetében esetében végeztünk sikerrel   rendszeren keresztül többszöri lassú VT miatt érkezett riasztás,
        LBBAP-t. Az utánkövetés során betegeinknél stabil elektromos   mely kezdetben antitachycardia ingerlésre szűnt, majd tartóssá
        paramétereket mértünk. Reoperációra két alkalommal volt szük­  vált. A beteget kontaktálva, teljesen panaszmentes volt, készü­
        ség CSP elektróda dyslokáció miatt. Késői perforáció illetve in­  lékműködést, palpitatiot, szédülést, eszméletvesztést vagy dy­
        fekció nem alakult ki.                                spnoet nem tapasztalt.  Területileg illetékes tercier centrumban
        Megbeszélés: A vezetőrendszeri ingerlés sikeresen és bizton­  jelentkezett, a primer ellátás után klinikánkon sürgetően VT ab­
        ságosan alkalmazható a betegek széles körében, akár speciális   lációt végeztünk, amelyet követően további malignus ritmusza­
        anatómiai szituációk mellett is, várhatóan magas jobb kamrai   var nem jelentkezett.
        ingerlési arány esetén az aszinkrónia megelőzése céljából.   A fenti esetek hangsúlyozzák a RM mortalitáscsökkentő hatá­
                                                              sát, különösen ezen előrehaladott, nagy rizikójú, malignus ritmu­
                                                              szavarral rendelkező szívelégtelen betegekben.






























                                                           B 13
   9   10   11   12   13   14   15   16   17