Page 15 - XV. Aritmia és Pacemaker Kongresszus előadáskivonatai
P. 15

Kongresszusi összefoglalók
                                                                                                           Abstracts



        A NOAC kezelés mellett kialakult bal pitvari fül-     Kamrai tachycardia elektromos viharral és anélkül,
        csethrombus kezelési stratégiáinak összehasonlító     rádiófrekvencás abláció, proceduralis adatok és
        elemzése pitvarfibrilláló betegekben                  kimentel
        Szakál Imre                                           Szigethy Lilla
        Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Semmelweis Egyetem,   Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Semmelweis Egyetem,
        Budapest, Budapest                                    Budapest


        Bevezetés:  A  bal  pitvari  fülcse  (LAA)  thrombus  a  stroke  és   Bevezetés: A katéteres abláció (KA) hatékony megoldás tartós
        egyéb szisztémás embolizációk fő oka pitvarfibrilláló (PF) bete­  kamrai tacycardia (KT) kezelésére struktúrális szívbetegségben
        gekben. Az új típusú orális antikoagulánsok (NOAC) használa­  (SHD) szenvedő betegeknél. Limitált adat áll rendelkezésre az
        tával hatékonyan csökkenthető az LAA thrombus előfordulása,   elektromos viharon (EV) átesett, és a nem átesett betegek ki­
        ezáltal a PF betegek stroke prevalenciája. A NOAC kezelés elle­  menetelét illetően.
        nére kialakult thrombusok kezelési stratégiájára azonban nincs   Célkitűzés: Célunk az volt, hogy retrospektív módon összeha­
        egyértelmű ajánlás a szakmai irányelvekben.           sonlítsuk az EV és nem ­EV KT abláció proceduralis paraméte­
        Célkitűzés: Az adekvát NOAC terápián lévő, LAA thrombussal   reit és kimenetelét SHD-ben.
        diagnosztizált betegek antikoaguláns terápia menedzsmentjé­  Módszerek:  Összesen  114  SHD-ben  szenvedő  betegnél  vé­
        nek összehasonlítása pitvarfibrilláló betegpopulációban.   geztünk KT ablációt a Gottsegen György Országos Kardiovasz­
        Módszer:  Retrospektív  vizsgálatunkba  120  pitvarfibrilláló  be­  kuláris Intézetben 2019. 01. és 2023. 08. között. Az EV és EV
        teg került beválasztásra, akiknél 2014 és 2023 között elektro­  nélküli betegek KA-s eredményeit a demográfiai, akut kimenetel
        mos kardioverziót (n=85, 67%) vagy katéterablációt (n=35, 33%)   és korai és késői halálozási adatok alapján vetettük össze.
        megelőzően optimális NOAC terápia ellenére LAA trombus iga­  Eredmények:  A  betegeket  két  csoportba  soroltuk:  EV  (n=32)
        zolódott. Minden páciens utánkövetése során transeosopha­  és nem-EV (n=82) csoport. Az SHD fő etiológiája az ischaemi­
        gealis  echocardiographián  (TEE)  (n=110,  92%),  vagy  szív  CT   ás  kardiomiopátia  volt  (EV:  74,4  %,  nem-EV:  63,2%).  Az  EV
        angiographián (n=10, 8%) esett át a thrombus megítélése érde­  csoportban a betegek 23,1%­ánál, míg a nem­EV csoportban
        kében. Az antikoaguláns terápia változtatását négy csoportba   a betegek 22,4%-ánál volt epikardiális abláció (p>0,05). A rádió­
        osztottuk: egy alternatív NOAC hatóanyagra való váltás, K-vi­  frekvenciás  (RF)  pontok  száma  szignifikánsan  magasabb  volt
        tamin antagonistára (KVA) átállás, az addigi a kezelés kiegé­  EV esetén 32-ből 19 EV-os beteg igényelt intraproceduralis ke­
        szítése trombocita-aggregáció gátlóval (TAG), vagy változatlan   ringéstámogatást (15 IABP, 4 ECMO), a nem-EV csoportban 1
        gyógyszeres antikoaguláns kezelés folytatása.         pericardialis tamponád történt és 1 akut szívelégtelenség lépett
        Eredmény: Az iniciális TEE vizsgálatkor az antikoaguláns terá­  fel. Az összmortalitás és a KT recurrantia az utánkövetési idő­
        pia rivaroxaban (36%), apixaban (39%), dabigatran (12%), vagy   szakban (átlag 3,5 év) magasabb volt az EV csoportban (30,1%;
        edoxaban (13%) volt. Alternatív NOAC-ra való váltás az esetek   56%), mint a nem-EV csoportban (12,2%; 39%) (p=0,04;p=0,02)
        41%­ában történt. KVA­ra 30%­ban történt konverzió, 11%­ban   Következtetés: a procedurális paraméterek vonatkozásában
        történt kiegészítés TAG­gal. 18%­ban nem történt módosítás   a keringéstámogató eszközök használata és az RF aplikációk
        az  antikoagulációs  terápiában.  Sikeres  thrombus  felszívódás   számát illetően találtunk jelentős különbséget. Az EV-ban vég­
        az esetek 77%­ban történt. Antikoaguláns kezelés változtatá­  zett abláció akut sikeressége hasonló volt a két csoportban, ám
        sa hatására 80 (87%), változatlan kezelésnél 12 (55%) esetben   az EV jelentősen rosszabb a KT recurrentiát és mortalitást ered­
        nem ábrázolódott LAA thrombus (OR=5.28 [1,55–18], p=0,01).   ményezett.
        A négy terápiás stratégia közül a KVA­ra váltás hatékonyabb­
        nak bizonyult a thrombus feloldódásában (OR 3,23 [1,03–10,1],
        p=0,04).
        Következtetés:  PF  betegekben  optimális  NOAC  terápia  elle­
        nére kialakuló LAA thrombus esetén az antikoaguláns terápia
        revíziója szükséges lehet. A vizsgált stratégiák közül a KVA­ra
        váltás megfontolható lehet.
























                                                           B 14
   10   11   12   13   14   15   16   17