Page 7 - XV. Aritmia és Pacemaker Kongresszus előadáskivonatai
P. 7
Kongresszusi előadáskivonatok
Abstracts
Érdemes-e bal pitvari és coronaria-CT angiográfiát A Corona Mortis jelentősége a vénás hozzáférés
végezni cryoballonos tüdővéna-izoláció előtt? stratégiájának megválasztására tüdővéna izoláció
Jurenka Csenge Lili , Kássa Krisztián , Som Zoltán , esetében
3
1, 2
1
Földesi Csaba , Kardos Attila 1 Kássa Krisztián
1
1 Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Budapest Szegedi Tudományegyetem, Belgyógyászati Klinika, Kardiológiai
2 Szegedi Tudományegyetem, Szeged Centrum, Szeged
3 Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Budapest
Bevezetés: Az artériás corona mortis (CM) egy anatómiai vari
Bevezetés: Kutatásunk célja a cryoballonos tüdővéna-izolációt áns, amely az arteria iliaca externa és az arteria obturator há
(PVI) megelőzően végzett bal pitvari, -és koszorúér-CT-angio lózatát köti össze. Jelentősége a traumatológiából/sebészetből
gráfia terápiás stratégiára gyakorolt hatásának vizsgálata volt. jól ismert, ugyanis sérülése gyakran nehezen felismerhető, és
Módszerek: Vizsgálatunkba összesen 320 beteget vontunk be, súlyos vérzéshez vezethet. Incidenciája anatómiai, illetve sebé
akik 2019. január és 2023. március között cryoballonos abláción szi vizsgálatok alapján 20-30% közé tehető. A femoralis három
estek át az intézetünkben. Klinikai jellemzők alapján párosítot szögben elhelyezkedő ágainak napjainkban az invazív elektrofi
tuk, majd CTA, illetve kontroll csoportba osztottuk a betegeket, ziológiai vizsgálatok kapcsán merül fel jelentősége, ugyanis a
az alapján, hogy készült-e CTA a beavatkozást megelőzően, femoralis vénát (VF) körülfogva punctios szövődmények oka
vagy csak fluoroszkópiás képalkotás állt rendelkezésre a bal ként szerepelhet.
pitvari anatómiáról. A CTA csoport minden tagjánál felmérés Célkitűzés: Rövid vizsgálatunk célja a femoralis háromszögben
re került koszorúér-betegség (CAD) és PVI során a cryoballon anasztomizáló artériás CM incidenciájának meghatározása pul
navigálásában az operátor segítségére volt egy CT felvételek monalis vena isolatio (PVI) céljából vénás punkción átesett be
alapján készült háromdimenziós rekonstrukciós kép a bal pitvari tegek esetében.
anatómiáról. Módszerek: A vizsgálatba egy elektrofiziológiai gyakornok 1
Eredmények: Nem volt szignifikáns különbség a CTA és a hónapon át tartó punkciós tanulási körébe eső, PVI elvégzésére
kontrollcsoport között a beavatkozás hossza (52±13 min vs. referált betegeket vontunk be (2025.01.31-02.28). A vénás hoz
51±15 min, p=0,36) és a bal pitvarban töltött idő (39,9±11 min záférést (jobb oldali vena femoralis punkció) megelőzően min
vs. 40.5±13 min, p=0.63) tekintetében. A sikeres izoláció aránya den betegnél vaszkuláris ultrahang vizsgálatot végeztünk, ahol
(96% vs. 92%, p=0,23), és a 12 hónapos sikerráta (CTA: 75% vs. Color Doppler alkalmazásával tanulmányoztuk a femoralis há
control: 75,6%, p=0,90) sem különbözött szignifikánsan a vizs romszög területét. A célterület felett pulzáló artériás szakaszt
gált csoportok között. A CTA csoportból azonban 84 betegben kereszt -és hosszmetszetben vizsgáltuk. Releváns CM-nak te
(52,5%) került felfedezésre koszorúér betegség és 23 pácienst kintettük a 2.5 mm feletti kaliberrel rendelkező, artériás pulzus
(27,4%) invazív kivizsgálásra referáltunk. görbét mutató érszakaszt. Regisztrálásra került a megválasztott
Összefoglalás: A bal pitvari anatómiára vonatkozó információk punkciós stratégia módja, illetve az inguinalis hematoma gya
nem vezettek a PVI procedúra adatainak vagy eredményessé korisága.
gének javulásához. Ugyanakkor a PVI-ra utalt betegek körében Eredmények: A vizsgálat időtartama alatt a vizsgáló 20 PVI be
az újonnan diagnosztizált CAD előfordulási aránya meglehe avatkozáshoz (70% nő, átlag BMI: 30+/-5) végzett VF punkciót.
tősen magas volt, ami rámutat a preprocedurális coronaria ké A femoralis háromszögbe eső CM incidenciája 35% (7/20) volt.
palkotás fontosságára ebben a populációban. A CAD felismeré 4 esetben (57%) proximalis szúrási hely, 3 esetben (43%) dista
se befolyásolhatja a további terápiás döntéseket lis szakasz választása történt. Ellenoldali vénás hozzáférés nem
történt egy esetben sem. A betegek 100%a volt direkt orális
antikoaguláns kezelés alatt. A beavatkozás végén LMWH hatás
felfüggesztés egy esetben sem történt. Inguinalis haematomát
(érsebészeti teendő nélkül) 1 alkalommal észleltünk (CM, dista
lis szúrási hely).
Következtetés: Az invazív elektrofiziológiai szempontból rele
váns CM incidenciája nem elhanyagolható. Egy gyors és egy
szerű vizsgálattal kiszűrhetőek azon betegek, akiknél a vénás
hozzáférési stratégia felülvizsgálata felmerülhet. Eredménye
inket nagyobb időtartamot felölelő vizsgálatok erősíthetik meg,
esetlegesen képalkotó vizsgálattal validálva.
B 6