Page 8 - XV. Aritmia és Pacemaker Kongresszus előadáskivonatai
P. 8

Kongresszusi előadáskivonatok
                                                                                                          Abstracts


        Redo tüdővéna izoláció eredményességének össze-       LPLD csoportban, és 81,5% a HPSD technikával végzett redo
        hasonlítása magas vs. alacsony energiával végzett     PVI esetében. A korai vs. késői redo PVI sikeraránya is hasonló­
        rádiofrekvenciás katéterabláció esetében              nak bizonyult (78,5% vs. 80,22%, p=0.78).
        Kássa Krisztián                                       Következtetés: Redo PVI során a HPSD RF abláció hatékony­
                                                              sága összehasonlítható az AI-vezérelt LPLD RF módszerrel. A
        Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Budaest  12-hónapos sikerarány a 6 hónapnál később elvégzett redo PVI
                                                              esetében is kedvezőnek bizonyult
        Bevezetés: A redo tüdővéna izoláció (PVI) gyakran elvégzett
        beavatkozás a pitvarfibrilláció (PF) kimenetelének javítása cél­
        jából. Bár egyre gyakrabban észlelhetőek izolált tüdővénák is­
        mételt beavatkozásra előjegyzett betegek esetében, a tüdővéna
        rekonnekció (PVR) továbbra is a ritmuszavar visszatérésének
        az egyik vezető oka. Ennek ellenére, a  rádiofrekvenciás (RF)
        energia leadásának optimális módszere még nem ismert.
        Módszerek: Vizsgálatunkba 2018 és 2023 között redo PVI-ra
        előjegyzett egyéneket vontunk be. A beavatkozást az egyik cso­
        portban ablációs index (AI) vezérelt alacsony energiájú (LPLD,
        30-35W) RF módszerrel, a másik csoportban magas energiájú
        RF ablációs módszerrel (HPSD, 50/90 W) végeztük el. A proce­
        durális adatok, periprocedurális szövődmények, és a 12 hóna­
        pos sikerarány került feldolgozásra. Emellett összehasonlítottuk
        a redo PVI sikerarányát a rekurrencia időpontjától számított ko­
        rai (<6 hónap), valamint késői (>6 hónap) redo PVI beavatkozá­
        sok között.
        Eredmények: Összesen 170 egyén került beválasztásra (LPLD:
        46, HPSD: 124). Az átlag életkor (63,24 ± 3,23 vs. 63,62 ± 1,92
        év, p=0,84), a PF típusa (parox.: 54,9% vs. 50,0%, p=0,48) és
        a PF fennállásának időtartama (54,86 ± 20,63 vs. 49,17 ± 12,19
        hónap) hasonló volt a két csoportban. A beavatkozás adatai (tel­
        jes procedúraidő: 130,28 ± 9,26 vs. 139,28 ± 6,87 min, p=0,16;
        összesített ablációs  idő:  96,67 ± 8,48  vs.  99,96 ± 6,31 min,
        p=0,57;  fluoroscopiás  idő:  7,11 ± 1,99  vs.
        7,31  ±  0,88  min,  p=0,85)  nem  különböztek  szignifikánsan.  A
        rendezett  post-PVI  pitvari  tachycardia  előfordulási  gyakorisá­
        ga szintén hasonló volt a csoportok között: 28.3% (LPLD cso­
        port)  és  24,2%,  (HPSD  csoport,  p=0.59).  Maior  szövődmény
        nem fordult elő a LPLD csoportban, míg a HPSD csoportban
        egy páciensnél jelentkezett perikardiális tamponád (p=0,22). 12
        hónapos utánkövetés során a redo PVI sikerrátája 73,9% volt a



































                                                           B 7
   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13